2002 után Orbán Viktor észlelte, hogy a bennünk élő Kádár-kori kisember egyre jobban nosztalgiázik az állami gondoskodás irányába. Ki is adta a szociális népszavazásra szóló felhívást, megtiltotta a nemzeti jelző használatát (ideiglenesen). Ezáltal a (szoc-) liberális kiindulási pozícióból a későbbi kereszténydemokrata irányba mozdulás után a pávatánc a szocialista út felé fordult.

2010-ben pedig úgy döntött, hogy a szociálisan érzékeny tömegeket és nacionálisan motiválható rétegeket egyesíti egy zászló alá. Mivel ahhoz nem volt bátor - sem pedig bolond -, hogy mindezt nemzet-szocialista keretek között tegye, ezért a legjobb indulattal is egyfajta (hivatalos antiszemitizmust mellőző), állami diktatúrával próbálkozik : Peronizmus? ... Argentína a mai napig az akkori állami beavatkozás sebeit nyögi.

Teljesen felesleges feltalálni a melegvizet,... itt Európa keleti felén egy szóban tudjuk összefoglalni azt az irányzatot, amely államosít, és egy központi pártnak a bölcsességében bízik, amit a hős vezető igazgat: Kommunizmus.

A portugálok szerencsétlensége Európában, hogy két párt küzd általában a kormánykerékért, az egyik egy magát szocialistának nevező, és egy másik, nevében szociáldemokrata párt, amelyik - a piacot jobban elfogadva, így - az európai néppártok (jobboldal) között foglal helyet. Nyilván ehhez kellenek a portugálok is, akik ilyen-olyan mértékű, de létező gondoskodást várnak el kormányváltó ígéretek szintjén. - Jajj, honnan is ismerős mindez?

Most 2014-ben az uralmon lévő (volt KISZ-eseket tömörítő) ál-jobboldali, azaz kommunista párt (Fidesz) fog küzdeni a baloldali blokkal, amelyet az MSZP és szövetségesei fémjeleznek.

Egyiksem olyan, amilyen lovat a magyaroknak akarni, álmodni lehetne jóakarattal.

Polgári és piacpárti szempontból, nyilván fokozatosság elve érvényesül, mindig az a jobb (szó szerint), amelyik közelebb van a szabadpiac tiszteletéhez. Először a kommunistákat kell elzavarni, utána a szocialistákat!

Mindig az a jó, ha tudjuk hányadán állunk és merre haladunk. Egy bolsevik ihletésű Fideszt fölösleges polgári pártként definiálni. A bolsevikoknál egy fokkal jobbak a szocdemek - legalább elfogadják a piaci viszonyok valamilyen létét.

... és akkor álljon itt egy kis lista az elmúlt évek állami beavatkozásairól:

- Alumínium-ipar

- Magán-nyugdíj alapok

- Dohányipar (trafikok)

- Takarékszövetkezetek

- Állami földek kiosztása

- Oktatási rendszer központosítása

- Taxi-szolgáltatás árképzése

Külön pontokban és magyarázatra szorulva kell megemlíteni a banki hitelek regulázását, és közszolgáltatások árainak befolyásolását - ezek pontosan a látszólag népszerű, de efféle módokon a magyar gazdaságnak hosszútávon legkárosabb megoldások voltak - valódi céljuk inkább csak szavazatvásárlás, és az ország eltávolítása, szembeállítása volt a többi EU-tagállammal és magával az EU-val (úgyis mint külfölddel).