Ma van valamilyen melegfelvonulás. Idegen elnevezéssel, és demonstratív sétával. Helytelen, mert a Budapest Pride elnevezés olybá tűnik, mintha a holland vagy kanadai követség rendezné. Magát az eseményt pedig inkább egy kirakodóvásár, házibuli, utcabál forgatagként kellene elképzelni, ahová bárki, családos vagy nyugdíjas is kimehet időt tölteni, ezzel is egybekovácsolva a nemzet tagjait - erősíteni az elfogadást.

Ez egy nemzeti szempontú bejegyzés, tehát a közösség (sőt, a magyarnak nevezett közösség) szempontjából közelíti meg a kérdést. Először úgy általában nézzük meg, hogy miként létezhet a homoszexualitás (ma LMBT közösség) a társadalomban. Mennyire természetes és miért maradhatott fenn, ha nem is szaporodik .. csak kitermelődik?

A leggyakoribb érv a természet-ellenesség. De valamiért a közösségben ez a "gén" vagy attitűd fel-felbukkan, el nem tűnik ... sőt olykor felbuzog. Nem elvéve a genetikusok kenyerét, hadd summázzuk a történelmi kialakulást egy példával, hogy miért nem kopott ki ez a jelenség - hozzátéve, hogy az emberi karakter kiválasztódásában sokkal többet nyom a latba az az időszak, amit tábortűz mellett barlangokban töltöttünk, mint az utóbbi csekély 12000-2000 év. Már ami a természetünket illeti: közösségi fél-állat, és ez nem dicséret.

A vadászó-halászó usque 100.000 év alatt szembesültek őseink azzal a helyzettel, hogy a fiúk közül néhányan nem akartak vadászni, inkább mamival gyűjtögettek, majd csini fűlevelet tettek magukra. Meg is ehették volna őket, de akadnak sírok amiben nőként temettek el férficsontokat, akár párban is. Szóval nem tették. Valamiért jó volt a közösségnek ha ezek a férfiak a táborban maradtak. A férfiak közül 20-an elmentek vadászni, ketten otthon maradtak a 20-25 nővel, meg az aggokkal és gyerekkel a szálláshelyen. A 20 marcona vadászból akadt olyan is, aki igénybevette az ő szexuális szolgáltatásukat is, ezért a többiek a következő vadászat alatt akár "húzhatták" is társaikat, de biztos nem kövezték meg - mert lehetett az egy jó vadász (ami hasznos az egész törzsnek, a felnövekvő gyerekek ellátásában is), netán éppen egy ilyen bővérű harcos mentette meg legutóbb a mammut agyara elől társát, vagy a szomszéd törzzsel vívott csatában az amúgy a szokatlan románcon éppen vicceskedni vágyót.

Ha mindeközben a szomszéd törzs, a 3 napos vadászat idején rajtaütött a táboron, akkor az idősek és gyerekek nem sokat tehettek, és bár az ősasszonyok is küzdöttek mint vadmacska, de minden bizonnyal csupán testfelépítésük miatt is jó volt ha egy-két "házias" legény is akadt a szálláshelyen Mondjuk az egyik-másik éppen sérült vadász mellett ők adták azt a fizikai erőt, hogy a nők, gyerekek, öregek segédletével visszaverjék a támadást. Ha esetleg valamelyik meleg ősember elhunyt egy ilyen gyermekekért és nőkért (a közösségért) vívott védelemben, akkor tisztelettel eltemették, mint harcost, vagy nőt, vagy ahogy szerethette volna. Akadtak persze lányok is akik amazonként íjaztak, ők meg inkább a vadászokkal tartottak, hasznos is volt a husi amit többiek kicsinye elmajszolt a tűz körül, merthogy ők esetleg nem estek teherbe férfitól.

Voltak ám olyan közösségek is minden bizonnyal, ahol kipakolták az "ilyeneket",  ... de ők egy hasonló rajtaütés alkalmával rosszabbul jártak: asszonyaikat és utódaikat lemészárolták, és ez a genetikai kihalásukat elősegítette - Ők és leszármazóik nem élnek közöttünk (bár páran maradhattak, elnézve a köpködőket).

Az ő megmaradt harcosaik mehettek bekéredzkedni egy másik életképesebb törzshöz, ahol megvolt a "saját másság" tisztelete - néha morogtak egyet a jövevények, hogy mi megsütöttük az ilyenket, de sok szavuk nem volt. Mert ott az öreg bölcsek továbbadták a régi történeteket, hogy miért maradt fenn a törzs, és azt a filozófiát, hogy "az is a mi ki kutyánk kölke".

Így vésődött be (talán?) ez az emberi természetbe természetes (honorált) elemként a másság megtartása, elfogadása, úgymint az átlagtól eltérő szexuális viselkedésé.

Most, hogy helyretettük a természet dolgát, jön a kérdés: kell-e ezt nekem néznem 2013-ban, jó-e az nekem, ha ők jól érzik magukat?

És akkor jöjjön a nagyobb közösség szempontjai: Aki magyar, az abban érdekelt, hogy minden magyar (érzelmeitől és vágyaitól függetlenül) ennek az országnak hajtson hasznot, itt érezze jól és otthon magát. Ne Amsterdamban próbáljon szerencsét, vagy San Franciscoba tántorogjon ki, hanem itt. Miért ott adózzon, miért ott termeljen? Szögezzük le: az a kormányzat és társadalom, amelyik kivándorlásra készteti tagjait anyagi vagy érzelmi okokból, az nemzetvesztő. Nincs ebben félrebeszélésnek helye - a számok beszélnek.

Ne veszítsen el egy tagot sem a közösség, mert akkor magunkat reszeljük! - és itt most szándékosan semmilyen egyéb érv: demokrácia, szabadságjog nem hangzik el, pedig azt is csatasorba állíthatnánk kultúrlényként  ... de az aduász, az legyen: "nemzeti".

Érdekeltek vagyunk abban, hogy tehetségüket itt bontakoztassák ki, hogy az átlagtól általában magasabb jövedelmükkel ezt az országot szolgálják - Igen, aki éppen nem vállal gyermeket, annak több marad elkölteni .. de ez igaz azokra is, akik heteróként nem nevelnek gyereket, vagy éppen csak egyet (ők is hasznosak ebben-abban, másban ... az meg egy külön posztot érdemel, hogy kik neveljenek gyereket heteróként vagy melegként).

Tehát ez Magyarország érdeke "mindenek felett" ..., na jó, ez így túl drama-queen (tű)sarkos már - Éljen az emberiség, és minden tagja legyen hasznos egyed a közösségért, legjobb tudása és szándéka szerint ... és ebben hagyjuk boldogulni, engedjük kiteljesedni.

Legyen szeretet és békesség közöttünk - Ámen!