Vajon olvasták-e Matolcsyék valaha Széchenyi művét? ... és mit fogtak fel belőle? Létezik, hogy a hitel és a hitelezés fontosságát nem ismerik??? Szavakban van Széchényi-terv, de a gyakorlatban minden a nagy magyar munkássága ellen hat.

Magyarországon a bank- és pénzvilág tönkretételével megszünt a vállalkozók pénzzel való ellátása. Széchenyi észlelte, hogy a gyarmatosításból és eredeti tőkefelhalmozásból kimaradt XIX. századi Magyarország pénzszűkében van.

Ebből adódóan a középkori ősiség tövényének fellazítását sürgette, azaz: a nemesi kézen levő magyar föld eladható-vehető, tehát forgalomképes legyen. Mert akkor tud a tulajdonos jelzálog fejében bankhitelt felvenni a mezőgazdasági üzemek fejlesztéséhez (gőzgépesítés, malom, cukorfinomító, szeszfőzde stb.).
 Ebben az angol arisztokrácia sikere volt az ihletője.

A mai kormány ezáltal két területen is szembemegy Széchényi terveivel: Blokkolják a termőföld forgalomképességét, másrészt hiteltelenné tették az országot hitelezés terén.

Különadókkal, kiszámíthatatlan jogszabályozás, felrúgott megállapodások elrettentették a nemzetközi bankházakat, .. még a keletieket is.

Persze értjük mi, hogy közpénzből a csókosoknak akarnak MNB és takarékbanki hitelt kinyomni, de ebben az országan nincs annyi tőke mint a világban, és a beruházásokhoz a világ tőkéjére, átmeneti gazdálkodói hitelezéshez való újabb igénybevételére van szükség. - Vagy csak akkor épül valami, egy-egy beruházás ha a pártközpont rábólint, és van benne üzleti érdekeltsége egy fidesz-bárónak? Mondjuk egy-egy stadion.

Egy új kormánynak, ha segíteni akar a magyar gazdaságon akkor két sürgős feladata lesz:

1, az egyik gyorsabb, a föld-forgalom felszabadítása ... ami forgótőkét hoz az országba

2, a nemzetközi pénzvilág bizalmának visszaszerzése, az üzleti hitelezés felpörgetése.

Ma van valamilyen melegfelvonulás. Idegen elnevezéssel, és demonstratív sétával. Helytelen, mert a Budapest Pride elnevezés olybá tűnik, mintha a holland vagy kanadai követség rendezné. Magát az eseményt pedig inkább egy kirakodóvásár, házibuli, utcabál forgatagként kellene elképzelni, ahová bárki, családos vagy nyugdíjas is kimehet időt tölteni, ezzel is egybekovácsolva a nemzet tagjait - erősíteni az elfogadást.

Ez egy nemzeti szempontú bejegyzés, tehát a közösség (sőt, a magyarnak nevezett közösség) szempontjából közelíti meg a kérdést. Először úgy általában nézzük meg, hogy miként létezhet a homoszexualitás (ma LMBT közösség) a társadalomban. Mennyire természetes és miért maradhatott fenn, ha nem is szaporodik .. csak kitermelődik?

A leggyakoribb érv a természet-ellenesség. De valamiért a közösségben ez a "gén" vagy attitűd fel-felbukkan, el nem tűnik ... sőt olykor felbuzog. Nem elvéve a genetikusok kenyerét, hadd summázzuk a történelmi kialakulást egy példával, hogy miért nem kopott ki ez a jelenség - hozzátéve, hogy az emberi karakter kiválasztódásában sokkal többet nyom a latba az az időszak, amit tábortűz mellett barlangokban töltöttünk, mint az utóbbi csekély 12000-2000 év. Már ami a természetünket illeti: közösségi fél-állat, és ez nem dicséret.

A vadászó-halászó usque 100.000 év alatt szembesültek őseink azzal a helyzettel, hogy a fiúk közül néhányan nem akartak vadászni, inkább mamival gyűjtögettek, majd csini fűlevelet tettek magukra. Meg is ehették volna őket, de akadnak sírok amiben nőként temettek el férficsontokat, akár párban is. Szóval nem tették. Valamiért jó volt a közösségnek ha ezek a férfiak a táborban maradtak. A férfiak közül 20-an elmentek vadászni, ketten otthon maradtak a 20-25 nővel, meg az aggokkal és gyerekkel a szálláshelyen. A 20 marcona vadászból akadt olyan is, aki igénybevette az ő szexuális szolgáltatásukat is, ezért a többiek a következő vadászat alatt akár "húzhatták" is társaikat, de biztos nem kövezték meg - mert lehetett az egy jó vadász (ami hasznos az egész törzsnek, a felnövekvő gyerekek ellátásában is), netán éppen egy ilyen bővérű harcos mentette meg legutóbb a mammut agyara elől társát, vagy a szomszéd törzzsel vívott csatában az amúgy a szokatlan románcon éppen vicceskedni vágyót.

Ha mindeközben a szomszéd törzs, a 3 napos vadászat idején rajtaütött a táboron, akkor az idősek és gyerekek nem sokat tehettek, és bár az ősasszonyok is küzdöttek mint vadmacska, de minden bizonnyal csupán testfelépítésük miatt is jó volt ha egy-két "házias" legény is akadt a szálláshelyen Mondjuk az egyik-másik éppen sérült vadász mellett ők adták azt a fizikai erőt, hogy a nők, gyerekek, öregek segédletével visszaverjék a támadást. Ha esetleg valamelyik meleg ősember elhunyt egy ilyen gyermekekért és nőkért (a közösségért) vívott védelemben, akkor tisztelettel eltemették, mint harcost, vagy nőt, vagy ahogy szerethette volna. Akadtak persze lányok is akik amazonként íjaztak, ők meg inkább a vadászokkal tartottak, hasznos is volt a husi amit többiek kicsinye elmajszolt a tűz körül, merthogy ők esetleg nem estek teherbe férfitól.

Voltak ám olyan közösségek is minden bizonnyal, ahol kipakolták az "ilyeneket",  ... de ők egy hasonló rajtaütés alkalmával rosszabbul jártak: asszonyaikat és utódaikat lemészárolták, és ez a genetikai kihalásukat elősegítette - Ők és leszármazóik nem élnek közöttünk (bár páran maradhattak, elnézve a köpködőket).

Az ő megmaradt harcosaik mehettek bekéredzkedni egy másik életképesebb törzshöz, ahol megvolt a "saját másság" tisztelete - néha morogtak egyet a jövevények, hogy mi megsütöttük az ilyenket, de sok szavuk nem volt. Mert ott az öreg bölcsek továbbadták a régi történeteket, hogy miért maradt fenn a törzs, és azt a filozófiát, hogy "az is a mi ki kutyánk kölke".

Így vésődött be (talán?) ez az emberi természetbe természetes (honorált) elemként a másság megtartása, elfogadása, úgymint az átlagtól eltérő szexuális viselkedésé.

Most, hogy helyretettük a természet dolgát, jön a kérdés: kell-e ezt nekem néznem 2013-ban, jó-e az nekem, ha ők jól érzik magukat?

És akkor jöjjön a nagyobb közösség szempontjai: Aki magyar, az abban érdekelt, hogy minden magyar (érzelmeitől és vágyaitól függetlenül) ennek az országnak hajtson hasznot, itt érezze jól és otthon magát. Ne Amsterdamban próbáljon szerencsét, vagy San Franciscoba tántorogjon ki, hanem itt. Miért ott adózzon, miért ott termeljen? Szögezzük le: az a kormányzat és társadalom, amelyik kivándorlásra készteti tagjait anyagi vagy érzelmi okokból, az nemzetvesztő. Nincs ebben félrebeszélésnek helye - a számok beszélnek.

Ne veszítsen el egy tagot sem a közösség, mert akkor magunkat reszeljük! - és itt most szándékosan semmilyen egyéb érv: demokrácia, szabadságjog nem hangzik el, pedig azt is csatasorba állíthatnánk kultúrlényként  ... de az aduász, az legyen: "nemzeti".

Érdekeltek vagyunk abban, hogy tehetségüket itt bontakoztassák ki, hogy az átlagtól általában magasabb jövedelmükkel ezt az országot szolgálják - Igen, aki éppen nem vállal gyermeket, annak több marad elkölteni .. de ez igaz azokra is, akik heteróként nem nevelnek gyereket, vagy éppen csak egyet (ők is hasznosak ebben-abban, másban ... az meg egy külön posztot érdemel, hogy kik neveljenek gyereket heteróként vagy melegként).

Tehát ez Magyarország érdeke "mindenek felett" ..., na jó, ez így túl drama-queen (tű)sarkos már - Éljen az emberiség, és minden tagja legyen hasznos egyed a közösségért, legjobb tudása és szándéka szerint ... és ebben hagyjuk boldogulni, engedjük kiteljesedni.

Legyen szeretet és békesség közöttünk - Ámen!

Lassan elhalkultak az összetartozás barackfa-dala körüli kacagás hangjai, s mivel jövőre lesz 100 éves évfordulója az I. Világháború kitörésének, hamarosan kezdik az előkészületeket a megemlékezésekre az Antant-államokban. Tehát ne érjen felkészületlenül, úgy érzelmileg, és úgymint értelmileg.

Történelemlecke helyett - feltételezve némi ismeretanyagot - tegyük helyre a dolgokat! Mind a trianoni megemlékezések terén, mindpedig a traumához való viszonyunkat.

Trianon igazságtalan volt ... és sikeresen felülvizsgáltatuk (!). Jelenleg nem a trianoni határok között élünk, hanem a II. Világháborút lezáró 1947-es Párizsi Béke által meghúzott, némileg kisebb országban.

Tehát, ismételtessük el újra, együtt: Trianont a 20-30-as évek konzervatív-liberális kormányzati politikája sikeresen reparálta. Sokan belátták, hogy a nemzetiségi, wilsoni elvek sérültek. A nyugati tengeri hatalmak az első és második bécsi döntéseknek szabad utat adtak, és két kontinentális állam bábáskodása mellett visszatért a Felvidék, és Erdély északi fele. Továbbá: kellő bátorsággal Kárpátalját is visszaszereztük, és egy miniszterelnök öngyilkossága révén nem lett hadüzenet a Délvidék kihasításából.

Ott állt egy ország békében, és egyesítve a magyarlakta területeket. Ma már tudjuk, hogy a "mindent vissza" elvet a Revízió politikai vezetői közül sokan nem tartották reálisnak, de afféle alkudozási alapnak igen, amiből lehet, és érdemes is engedni.

Mivel Trianont sikeresen felszámoltuk usque 20 év alatt atekintetben, hogy a nemzet egyesült, így mondhatjuk, hogy akik "Trianont" támadják, ők nem ismerik nemzetük (?) történetét. Lehet-e valaki tagja egy nemzetnek úgy, hogy nem ismeri a történelmét? - jelek szerint lehet, .. bár ez egy másik vitafórumot nyitna ki.

Engem jobban zavar az 1947-es határvonal, mert azt már nem sikerült revidiálni - hacsak az EU-csatlakozás nem az. Nyilván zavar az odáig vezető út is (1941-1947). Sajnálatosan belesodródtunk a következő világháborúba, és még sajnálatosabban kiírtottunk-kiírtattunk magunkból több mint egymillió honfitársat (ne az volt az újkori Mohács, az igazi pótolhatatlan Trianon).

A trauma viszont ugyanaz, bárhonnan nézem. Akár a történész akadémikus (tudván, hogy ez nem Trianon közvetlen következménye), vagy akár a fröccs mellett a 80-as évek kádárista-kisnyilas házmestere (szinte semmit se tudván a múltról, csak "a 3 tenger mosta partjainkat" szöveget hajtogatva - ami nem igaz) kesergett az alábbi fájdalmak törtek fel a mai térképet nézve:

(de egyszersmint, próbáljunk ezekre pozitív gyógyírt keresni helyes válaszokkal!)

1, Az ország területet vesztett / gazdasági infrastuktúrája csökken.

Ez az érvelés nem foglalkozik a nemzetiségi, etnikai összetétellel, nyilván mert tudjuk, hogy bizonyos részeken eleve kisebségben voltunk, vagy nem is volt már magyar népesség. Debizony jó érzés nagy országban élni, és jó ha vannak ott bányák, vasutak a végeken, akár tengerparttal, amik minket gyarapítanak Még akkor is ha Fiuméban (Rijeka), az volt a legfontosab kérdés, hogy az olaszok éppen többen vannak-e mint a horvátok.

- Németország, ha úgy tetszik, a második világháború után elvesztette az NDK területeit, és Lengyelországhoz csatoltak egy sávot (teljes kitelepítéssel). Ehhez képest gazdaságilag újjászervezte magát az atlanti integrációban, demokratikus (liberális-kereszténydemokrata-szociáldemokrata), azaz centrista politikai kultúrát teremtett. Ez adott képességet a túllépésre, ez a rajnai-hanza kereskedő, iparkodó hozzáállás, ami Hamburgtól, Frankfurton át húzódik Münchenig. Mindebből kimaradt Kőnigsberg, Gdanks, Rostock.

- Szinte minden nyugati állam rendelkezett olyan területekkel, amelyeket gazdaságilag bekapcsolt a világpiacba, de csak helyi bürokratákkal és katonákkal kormányzott területként egy idegen népességgel - ezeket az iskolában gyarmatoknak, protektorátusoknak, koloniáknak nevezték. Magyarország szempontjából technikailag ilyenek voltak a felső-magyarországi szlovák települések, Erdély elrománosodott része, a szerbekkel betelepített Határőrvidék. ... Az ilyen területek előbb-utóbb lecsatlakoznak, elválnak - ezt látjuk a világban másutt is (Koszovó a szerb nép szülőföldje, elalbánosodott). Jó esetben megmarad egy gazdasági együttműködés, köszönhetően a helyismeretnek - ez a lehetőség ma is adott.

- A magyarok számos területet feladtak már történelmük során, ahol évszázadokig éltek, nincs nosztalgiánk Levédia, és Etelköz irányában, ... sőt, az uráli őshaza területén ma bőséges olaj- és egyéb ásványi lelőhelyek vannak, mégse küzdünk érte.

Egyszerűen azon területeket, amelyeket nem tudunk tartósan belakni, azt nem lehet tartani. - Vélhetően nem is ez a probléma fájt igazán (területveszteség), hanem azt amit sikeresen reparáltunk a bécsi döntések idején (magyar népeség határontúl maradása).

2, A magyarság egy része határon túlra került / a nemzet szétszabdaltatott

- Rögtön az elején szögezzük le harmadszorra, hogy ezt a problémát megoldottuk Trianon után 95%-ban, tehát ezért keseregni nem szabadna - csak azon, hogy mi a f...nak kellett belépni a II. Világháborúba. - De a gyengébbek kedvéért tegyünk úgy, mintha 1947-ben történt volna Trianon ... És hogy teljes legyen a kavarodás, vessünk egy pillantást Ausztriára, amely 1919-es San-germaini Békeszerződésben egy a Magyarországnál nagyobb traumát szenvedett el. Az egy dolog, hogy Bécs elvesztette társállamát, de az ausztriai részekről nézve a területi-gazdasági veszteségekkel együtt nálunk nagyobb mértékben kerültek határon kívülre német anyanyelvűek : prágai és szudéta-németek, felvidéki városaink német polgárai (Kassa, Pressburg), erdélyi szászok, Szlovéniához csatolt örökös tartományi részek, Dél-Tirol, Bácska-Bánát telepesei .. Csonka-Magyarország svábjai (Buda, Pécs, Sopron), akiknek Bécs is a fővárosa volt évszázadokon át.

Ez persze nem vígasztal minket önmagában, hogy más jobban szenved, de az figyelemreméltó, hogy egy anschluss kitérő után sem a múlttal foglalkozott Ausztria, illetve az osztrák elit - maximum megemlítik, hogy mindnekinek jobb volt egy duna-völgyi monarchia -, hanem újradefiniálta magát mint banki, túrisztikai, tejjel és csokival folyó központ. Bécsi bankok szervezik az "utódállamok" gazdságát, ... már ahol nem üldözik őket.

- Ha már így esett, akkor viszont vegyük észre azon folyamatot - ami ellen kormányunk éppen küzd és kisebbíti -, hogy a határok fellazulása, megszünése megtörtént az Uniónak hála (EU), tehát semmisem akadályozza a családi, gazdasági, kultúrális kapcsolatok mélyítését jelenlétét. Szórakozni, keresztbetenni lehet persze itt-ott, akadnak nacionalisták másutt is, de a brüsszeli rendszer egyszerűen elmossa mindezt, és aki élni tud vele, és nem ellen él, az sikeres szervezője (projekt-menedzsere) lesz mindennek, aminek össze kell nőnie.

- és mégha mindez amit fent taglaltunk, nem is így lenne: hány példa kell a világból arra, ahol nem egy nemzettestben élő népek, mások által sikeresnek (olykor irigyeltnek) tekinthetőek?

A kínaiak tudatosan vállalják a diaszpórikus szétszóródást, hogy aztán gazdaságilag szervezzék a befogadó városok gasztronómiáját, majd kereskedelmét. A középkortól ismert a görög vagy örmény kereskedők jelenléte számos városban, gyakorlatilag saját otthon és anyaállam nélkül. Az ókorban szétszórt zsidóság Izrael Állam megalakulásig ebben az állapotban élt, és ma is a többség a határokon kívül él. A gyarmatokon maradt angolok ma is képzett és döntéshozó elitje számos országnak, városállamnak. Kétségtelen: nem kesergéssel és avitt nosztalgiával töltik napjaikat.

Adott esetben egy negatívnak tekintett állapot lehetőséget jelent: a magyarság számára siker lehetett volna, és ma is adott a lehetőség az Unión belül, hogy gazdasági-, humán- hidfőállásokkal rendelkezzen a szomszédos, határral el sem választott államokban azok életének részleges szervezésében.

Persze ehhez a kooperáció erősítése lenne a cél, és az elvándorlás támogatása helyett a magyarok jelenlétének biztosítása, valamint a tőke odavitele lenne a megoldás. Hja, nincs tőke (mármint felhalmozott nagytőke) Magyarországon! (?) - Nos, akkor a nemzetközi tőke kegyeit keresve, azt kreatív projektekkel a helyi magyar benszülöttekkel kalauzolva, a többi ottlakó idegességét nem fokozva kellene együttműködni. Szép szó: együttműködni (megszervezni, kitalálni ... amihez gondolkodni kell).

Utóirat:

Pünkösd után egyik nagyon hazafi, és mindamellett kiváltképp értelmes barátommal kávéztam a Liszt Ferenc téren. Felidéztem neki, hogy az ünnep alkalmából megint ment vonat Csíksomlyóra, és az egyik netes cikkben leírták, hogy a vidám és jókedvű utasok - akik nagyon bátrak voltak így csoportosan - azzal heccelték a vélhetően valamit magyarul is értő román kalauzt, hogy: "Nézd má' milyen szorgosan dolgozik, biztos megakarja tartani az állását, ha majd megint mi leszünk az urak".

Nos, - mondtam a barátomnak - ilyen seggfej csürhével sehova se lehet jutni, ... még ha ez is lenne a cél, de hogy kipofázza a "hadititkot", ezek teljesen alkalmatlanok bármilyen "világuralomra".

Nemhogy a világot, de a Kárpát-medencét, sőt az ország életének vezetésére sem alkalmas egy ilyen proli állomány. Majd ha magyarok valódi polgárok lesznek, vagyonnal, tartással, mértékkel .. majd akkor lesznek képesek arra, hogy a küszöbjükön túl szervezzenek bármit is, ... addig a wc-kefe megragadása lehet a cél Szt. István jogara helyett.

- Remélem, ez az írás segített az út megtalálásban, a céja ugyanis ez volt -

Ezt a rendszert csak Te fogod megváltoztatni, mert a fenntartása csak neked nem érdeked.

Kezdjük az alapokkal:

Ebben a posztban nem ismerjük azt a komcsi szót, hogy kizsákmányolás, mert értelmezhetetlen a szabad üzlet világában - hiszen minden megállapodás a felek között önkéntesen jön létre. Eladod a munkádat, vagy sem - tehát önmagában az nem probléma, hogy vannak gazdagabbak, akik a társadalmi piramis tetején vannak. Nem is megváltoztatandó, mondhatni természetes állapota a világnak évezeredek óta.

Viszont értjük, hogy vannak olyan törekvések, hogy minél gazdagabb valaki annál többet szeretne szerezni. Ez annyiban érthető emberileg, hogy az emberi természetnek van egy árnyoldala: a mohóság - .... sokakban, talán mindenkiben valamennyire.

Továbbá hallottunk már a judeo-bolsevista-plutokrata ármányról, amelyből nyugodtan kiemeljük a nacionalista, antiszemita elemet ... mert anélkül is van értelme. Eszerint, hol a hatalom tetejéről az elit, hol pedig a másik oldalról (alulról) a csőcselék bolsevista mozgósításával törnek rá "előzetes konspirációval" a derék polgárokra.

És hogy ne legyen üldözési mániánk, még azt a szót is törölhetjük, hogy konspiráció, mert úgymond spontán vágyak során (lustaság, kényelem, mohóság) egymásra találnak a résztvevők - miként azt látni fogjuk.

A középosztály tragédiája, hogy napi munkája és adófizetése közepette elnyűvén, nincs ideje a közéletben résztvenni - és hovatovább undorodik is tőle. Ezzel széles teret ad a politikai-gazdasági elitnek, hogy játszmája érdekében a prolit mozgósítsa saját érdekei szerint, tetszőleges ideológiával.

Nem állítom, hogy az eliten belül nincs, vagy nem lehet elkötelezett hazafi, aki nem látná be, hogy a hatékony termelékenység felé az erős és független középosztályon át vezet az út ..., de a környezet befolyása vélhetően elrejteni ezeket a szándékokat.

Mind a politikusok között kisebbségben vannak azok, akik nem kívánnak résztvenni a korrupcióban - mind pedig a gazdaság világában hátrányba kerülnek azok, akik egy egészségesebb versenyre vágynak, szemben azokkal, akik búsás állami megrendeléseket remélnek.

-

És akkor még egy kis történelmi felevenítés: a görög demokrácia történetében van egy olyan szakasz, amikor a teteje és alja közös nevezőre jut. Az arra érdemes vezetőket, akik tapasztalt családokból, kereskedőkből és birtokosokból állnak: félreállítja egy zsarnok és köre (türannisz-rendszer). A türannosz maga az igazi hatalom nélküli népre támaszkodik. Úgymond, rájuk és az érdekeikre hivatkozik,de nem demokráciát épít, hanem saját hatalmát, és a hozzá hű bürokrata (katonai-üzleti) réteget erősíti, gazdagítja.

Ez az állapot általában egy-két generáció után bukik ..., de kinek van kedve azt kivárni?

... és a játék:

A lényege a tömegdemokrácia és állami újraelosztás. Az állami javakból valamilyen szinten gondoskodni kell az alsóbb rétegekről, minnél szegényebb, annál inkább, csak a szavazata begyűjthető legyen 4 évente szociális vagy nacionalista jelszavakkal - később kevesebbel is beéri ahogy eligénytelenedik, és egyre rosszabb munkát, ellátást kap.

Idővel a középosztály is hozzácsúszik, rászorul a segélyekre és az állami gondoskodásra .. még hálás is lesz talán azért, amit visszakap az adójából. Ezalatt pedig a kormányzó párt, és a kedves vezető ismerősei

- állami megrendeléseket osztanak szét maguknak és klienseiknek

- lenyúlják az EU-s pénzeket, tendereket írnak ki persze, de ez csak színjáték már

- megsarcolják a külföldi és még tőlük független cégeket a hatalmukat fitogtatva (akár törvényeket hozva, akár diszkréten zsarolva), ezzel hosszútávon  befektetésre  (és fejlődésre) alkalmatlanná téve a HAZÁT.

A derék polgár aki eltartja az országot, csak azon veszi észre magát, hogy bár sokan követelik az ingyenes orvosi ellátást, aminek nagyon örül az a pártpolitikus, aki végiglátogatja a gyógyszercégeket fű alatt, és pénzt kér tőlük, hogy a termékük bekerüljön az Ön (a Te), kedves olvasó adójából fenntartott TB-gyógyszerkassza által támogatottak közé ... De majd amikor elmegy, elmész az orvoshoz, akkor plusz fizetsz még külön a jobb ellátás reményében.

Örvendezhetsz, hogy a gyerek kap kedvezményes iskolai étkeztetést, amit persze a te adódból finanszíroznak, de központilag választják ki a szerencsés konyhai beszállítót - kétséged ne legyen, hogyan. De idővel azt veszed észre, hogy a gyermeked el-elkér egy ötszázast, vagy mégis éhesen jön haza. Fizetsz!

Természetesen stadion is épül a szórakoztatásodra, ami hatalmas üzlet (valakinek 15-25% visszaosztva), és az üzemeltetést is közpénzből oldják meg, főleg ha a belépő kedvezményes a családi napokon - Legyél hálás, lobogtass zászlót, lufit, bármit!

És bizony lesz akinek ez az utolsó boldogsága mint fanatikus szurkolónak, és ez a fanatizmusa "mocskos ... " felkiálltással a szavazófülkéig elkiséri.

Te akkor járnál jól, ha valaki üzleti alapon felépítene egy stadiont, és Te majd veszel jegyet, ha megéri neked jó focit nézni, mert jó focistákat tartanak a csapatok (valaki kockázatatja a saját pénzét stadionépítésre, egy másik meg játékosok verbuválására) .. de ha ez nem megy nekik, akkor Te csak bekapcsolod otthon a tévét és nézed azokat a csapatokat bármely csatornán, akiknek ez sikerült megvalósítani, és BL-döntőt játszanak. Viszont egy forintodba nem került, még közvetetten sem - csupán a szabadon választott kábelcsatorna, amit versenyeztetve választasz ki (net, műhold, kábel?).

A társadalom tetején a húsosfazék mellett kialakul egy paktum, úgymond a szegények, és a középréteg támogatására (és ezért cél, hogy minél többen az államtól függjenek), mert erre minél többet kell összeszedni. Ezt sosem azoktól szedik be, akik kitalálják - nekik Dubaiban van számlájuk. Esetleg olyan multiktól, akiket lehet adóztatni, mert átláthatóbban űzik az ipart, de hosszútávon ezzel a komoly tőkét elüldözik.

Természetesen patnerként az állami televízió, és egyébb hírcsatornák mozgosítanak a kormány védelmére, aki ..... célokért küzd (ide a "nemzeti, függetlenségi, jóléti" stb, bármelyik szó behelyettesíthető).

A lényeg azonban az, hogy adóztassanak, abból megrendeléseket kiosszanak, töredékét visszadják kegyes támogatásként ... ezért támogasd mindenki megsarcolását. Mivel minden mindennel összefügg egy gazdaságban, ezért a bank vagy más szolgáltató adóztatása is neked fáj majd, a végén - csak még nem tudod.

Miért jó nekem az, ha a főváros (nyilván az én pénzemből is) új buszokat vesz, és közben egy Fideszes (nem zsidó, hanem egy nagy parasztarcú) vállalkozó érdekeltsége üzemelteti gebinben? Értem én, hogy majd, nyugdíjas-, meg diák- és kismama-bérlet ..., meg majd nem is annyival emelik a jegyárakat, bla-bla-bla.

- de a lényeg, hogy vagy a buszon, vagy a kocsimban ülve: de én fizetem az üzemeltető cég fix hasznát. Ha nem üzemeltető viszi, akkor BKV-ba beültetett pártkatonák fizetését, és éves prémiumát csengetem, csengetjük ki.

Közben létrejön az a nagy érdekközösség ami a teljesen lecsúszottak, és részben a fenmaradásért küzdők között szerveződik, hogy valahogyan segítse ki őket az állam - amit éppen egy szocális vagy nacionális kormány vezet, vagy a kettő kombinációja.

Cserébe, hogy a senkiházi is érezhesse magát valakinek, elterelésként engedik és be lehet dobni a McDonalds ablakát a focimeccs után, lehet kicsit köpködni másokra (kivéve, ha zsidó kongresszus van hétvégén), de legaláb érezze magát valakinek az a kisemmizett polgár (pl. nagy magyarnak). Addigse foglalkozik Simicska Lajos kikötőjével.

A legjobb lenne, ha mindenki kapna egy kutyát az államtól, amibe belerúghat, de az államnak momentán nincs erre pénze, a Zembereknek meg kutyaeledelre (meg több az állatvédő, mint a filoszemita), tehát jobb keresni valakit, aki amúgyis eltartja magát, és csak simán lehet lenézni, kiutálni.

A lényeg: valamilyen ideológia mentén összeboruljon a szavazatok számában népes ám csóró alja, a tetején lévő gazdag politikai elittel, Te pedig fizesd, gürcöld középen - sem időd, se pénzed ne legyen, hogy felszabadultan mondhass nemet a mindent beborító állami szabályozásra.

Ezt a rendszert csak Te fogod megváltoztatni, mert a fenntartása csak neked nem érdeked. Ideje átgondolni, és egy minimális állam fenntartása érdekében szerveződni.

(most pl. "Like" és megoszt)

u.i.: és olvasd el az előzményeket Magyar Rabság

Ilyen nyilvánosan nemlétező szüzességet elveszteni - hihetetlen. Ez a fajta kommunista-fasiszta monopolizálás tananyag lesz 50 év múlva. Az hogy a piaci szereplőktől elveszik a vállalkozásukat, és számos helyen káderek és rokonaik ülnek be kiváltságosan - ez valóban 180 fokban megy szembe a polgári és demokratikus értékrenddel (A medence-effektus: valaki más kárára szerez üzletet. Lásd: Árpád napján)

Meglengetnek egy pályázatot, aminek nem nyilvános a pontozásos eredménye, a pályázati eljárás közben bővítik a termékek körét, ... először alacsony árrést igérnek, hogy csökkent legyen az érdeklődés - majd utána 10-12 %-os árrésről lamentál a Parlament: mindez becstelen. Mondhatnánk, hogy magyarhoz méltatlan gerinctelenség, de azt hiszem ezt minden náció így éretelmezné, hogy ők aztán nem.

De mégis. Volt itt ilyen a 40-es, 50-es években is.

Szerveződnek a spontán körök bojkottra, a dohányzásról való leszokásra. A legszebb az egészben, hogy a Fidesz-kormány most leláncolt magához egy középkáder réteget, de őket is részben átbassza majd. Koncként és veszélyben élő hűbéresként köti magához ezt a kiválasztott társaságot (élő céltáblaként), biztosít nekik egy nagyobb üzleti marzsot, hogy tehetség nélkül is megéljenek úgy: hogy ők is kézben tarthassák a régi trafikosokat, akik most üzlethelységükkel és munkájukkal bemehetnek alvállalkozónak a koncesszió tulajdonosai alá .. amíg ki nem rugják őket 1-2-3 év múltán betanulva az üzletbe, vagy más helyet találva, olcsóbb alkalmazottal.

Az igazi harapás csak ezután jön: a maffia-módszer. Sokan a magas árak és a gyűlölettől izzó bojkott okán a feketpiacról keresik majd a dohányt. Semmi gond. Majd a NAV és az ügyészség védőszárnya alatt, persze a Párt jóváhagyásával terítik a feketárút (amin mégnagyobb haszonkulcs lesz). Az lesz a csúcsvezetők jutalma. Hogy most magyarokkal vagy vietnámi hálózattal bonyolítják (?), az olymindegy ... csak sose csapjanak le időben a raktárkészletre az állam éber őrei - nem fognak.

Az Olajszőkítés II. című filmet hamarosan forgatják, a statiszták már elfoglalták a helyüket, a korrupt, kontarszelektált bürokrata rendszer adott, a maffia a helyén, és készen áll.

Boldog sorok kígyóznak majd a feketepiacon, s miközben azt hiszik, hogy jól bemostak a hatalomnak: termelik az adó- és jövedékmentes extraprofitot a gengsztereknek.